Az egész életem egy film . Csak egyszer ..... egyetlen egyszer kívántam azt , hogy bárcsak olyan lenne az életem , mint a kedvenc hősnőmé . És most ? Most mi van ? Hát az , hogy előre tudom , hogy mikor mi fog történni velem . Régebben mindig arra gondoltam , hogy bárcsak előre tudnám mi fog történni velem . De ez így egyáltalán nem jó már . Tudom , hogy mikor fogok meghalni ... de élni szeretnék ! Vajon van módja annak , hogy megváltoztassam a végzetem , vagy úgy kell leélnem a megmaradt életem néhány napját , hogy tudom nemsokára meghalok . Vajon tényleg van fény az alagút végén ? Vagy nem változtathatok már semmin ? Vajon nekem is lesz egy szőke hajú , kék szemű lovagom , akivel ellovagolhatok a naplementében ? Hát nem hiszem ! Ez túl abszurd ! Azért ilyenek már tényleg nem történnek meg . Még az én világomban sem ... Vagy mégis ? Talán engem is elér elér a szerelem , még a halálom napja előtt , hogy aztán porrá zúzza az életemet és rájöjjek , hogy minek szeretni ha az életemből már nincs sok hátra . Még eléggé fiatal , 14 éves vagyok , de már oly sok mindent megéltem . Elveszítettem a családomat , elveszítettem mindenemet amim volt ... és most amikor már azt hinném , hogy nincs remény . Felgyúl a fény és valaki ezt mondja nekem :
" Komolyan szeretnéd visszafordítani a múltat ? Szeretnéd ha újra a családoddal lehetnél ? Oké ! Látom mit szeretnél ! Csupán egyetlen kérdésem van hátra : Család vagy szerelem ? "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése